Regisztrálj, és iratkozz fel hírlevelünkre!
Ha számodra is fontos az állatok sorsa, és szeretnél értesülni jövőbeli kampányainkról, szívesen küldünk értesítést e-mail fiókodba.
AZ IPARI HÚSCSIRKE-TENYÉSZTÉS ÁRNYOLDALAI
Miért beszélünk a brojlercsirkékről?
Magyarországon évente több mint 170 millió brojlercsirkét nevelünk, döntő többségüket gyors növekedésre nemesített fajtákból, extrém állománysűrűség mellett, így kevesebb mint egy A4-es lapnyi élettér jut egyedenként.
Ez a rendszer napjaink egyik legnagyobb léptékű, mégis legkevésbé látható állatjóléti, környezeti és egészségügyi problémája.
Az ipari brojlercsirkék jelentős része már 35-42 napos korban eléri a vágósúlyt,
miközben életük során gyakran szenvednek mozgásszervi, légzőszervi és keringési zavaroktól (Welfare Footprint Project, 2023). A túl gyors növekedés, a zsúfolt környezet és az ingerszegény körülmények miatt az European Food Safety Authority (EFSA) 2023-ban is komoly jóléti aggályokat fogalmazott meg.
Miért veszélyes ez ránk, emberekre is?
A fogyasztók részéről is komoly aggályok merültek fel az ilyen körülmények között előállított csirkehús ízével, állagával és tápértékével kapcsolatban. (Vida, V. & Szakály, Z. 2023)
A probléma azonban túlmutat az állatok szenvedésén. A jelenlegi rendszer növeli a zoonózisok (pl. madárinfluenza, Salmonella) és az antibiotikum-rezisztencia kockázatát (Tóth et al., 2007; Ali et al., 2024). Ráadásul évi több százezer tonna trágya és hulladék keletkezik, a vízhasználat pedig eléri a 860 milliárd litert évente (Mekonnen & Hoekstra, 2010), miközben az üvegházhatású gázkibocsátás és a biodiverzitás csökkenése is számottevő.
Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg az emberekre gyakorolt hatásról sem. A brojlerfarmokon dolgozók gyakran ki vannak téve fizikai és mentális megterhelésnek, alacsony bérnek és munkaegészségügyi kockázatoknak (Dillard, 2008). Az iparág hatásai sok esetben hátrányos helyzetű közösségeket érintenek leginkább (Tulbure et al., 2024).
Mi, az Una Terránál úgy látjuk, hogy ez nem egyetlen probléma, hanem egy rendszerszintű válság, amely állatokat, embereket és a bolygót egyaránt érint. Ugyanakkor hiszünk abban is, hogy léteznek megoldások: alacsonyabb állománysűrűség, lassabban növő fajták, gazdagított környezet, fogyasztói tudatosság, a fogyasztás csökkentése (kevesebb de jobb elv alapjján) és határozott szabályozási lépések.
A változás nemcsak lehetséges – szükségszerű. És most van itt az ideje, hogy beszéljünk róla.
A PROBLÉMA GYÖKERE - MIÉRT SZENVEDNEK A BROJLERCSIRKÉK?
Ultragyors növekedés
A jelenlegi ipari brojlercsirkék akár 35 nap alatt elérik a vágósúlyt, ez sokszor elviselhetetlen fájdalommal járó növekedés. Ez a folyamat természetes úton több hónap lenne.
A tartásmód
A brojlercsirkék többségét intenzív tartástechnológiával nevelik, amelynek célja a gyors növekedés és a magas hozam elérése. Ez a gyakorlat azonban számos állatjóléti problémát vet fel, beleértve a mozgáshiányt, a csontdeformitásokat és a gyenge izomzatot emellett súlyos mozgásszervi, keringési és légzőszervi problémákat okoz.
Folyamatos fájdalom
A Welfare Footprint Project szerint a brojlercsirkék életük jelentős részében közepes vagy erős fájdalmat élnek át – gyakran folyamatosan.
Zsúfoltság
A zsúfolt körülmények (akár 20-22 csirke/m²) nem teszik lehetővé a természetes viselkedések (pl. kapirgálás, szárnycsapkodás) kifejezését.
Betegségek
Egy 2025-ös tanulmány szerint a magas állomány sűrűségben nehéz a már elhullott állatokat észrevenni, ami növeli a betegségek terjedésének kockázatát és az általános állmomány morálra is mérhetően rossz hatással van. (Hao et al., 2025).
Fogyasztói észrevételek
Sok fogyasztó panaszkodik a brojlercsirkehús minőségére, különösen annak vizes állagára és íztelenségére. Ezek a problémák gyakran a gyors növekedés és a mozgáshiány következményei.
ZOONÓZISOK ÉS HUMÁNEGÉSZSÉGYI KOCKÁZATOK
Túl sok csirke túl kis helyen
Az intenzív brojlercsirke-tartás egyik súlyos kockázata a nagy állománysűrűség, amely kedvezőtlen környezetet teremt az állatok immunrendszere számára, és melegágya lehet a fertőző betegségek terjedésének – nemcsak az állatok között, hanem bizonyos esetekben az ember felé is (zoonózisok).
Milyen betegségekről van szó?
-
Madárinfluenza (HPAI): A magas sűrűségű, gyengén szellőztetett állattartó telepek elősegítik a magas patogenitású vírusok, például a H5N1 vagy H7N9 kialakulását és gyors terjedését. Az Európai Unióban 2021–2022 során ez az egyik legsúlyosabb madárinfluenza-járványhoz vezetett.
-
Campylobacter és Salmonella: Az EFSA szerint ezek a baktériumok különösen gyakoriak baromfitelepeken, és súlyos ételmérgezéseket okozhatnak emberekben. A hús feldolgozása során könnyen szennyeződhet, ha az állatokat stressz éri vagy nem megfelelően kezelik.
-
Magyar kutatás: Egy magyar kutatás már 2007-ben kimutatta ami most 2025-ben is releváns probléma, hogy a brojlercsirkékből származó Salmonella Infantis baktériumtörzsek közül sok olyan multirezisztens (többféle antibiotikumra ellenálló), amely az embereket is megfertőzheti. Ez azt jelenti, hogy az ipari csirketartás nemcsak az állatokra, hanem a közegészségre is kockázatot jelenthet, ha nem történik szabályozott és jóléti szempontokat figyelembe vevő átállás (Toth et al., 2007).
-
Antibiotikumrezisztencia: Bár hozamfokozóként nem szabad antibiotikumokat alkalmazni, a nagy tömegű tartás során megelőző és terápiás célból használnak gyógyszereket. Ennek következménye lehet az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek kialakulása, amelyek komoly népegészségügyi fenyegetést jelentenek.
Miért különösen veszélyes a nagy sűrűség?
Fogékonyság a fertőzésekre
A stresszes állatok fogékonyabbak a fertőzésekre, ezért a fertőzések könnyebben megjelennek.
Gyors vírusterjedés
A nagy állománysűrűség megnehezíti a járványok kontrollját, mivel a betegség akár néhány nap alatt az egész állományra átterjedhet.
Antibiotikumok
Az ilyen rendszerek gyakran igényelnek gyakori antibiotikum- vagy fertőtlenítőszer-használatot, ami tovább növeli a mikrobiális nyomást és rezisztencia-kockázatot.
Az EFSA 2023-as véleménye szerint a brojlercsirkék jóléte szorosan összefügg a zoonózisok kockázatával.
A nagy sűrűség csökkentése és a lassabb növekedésű fajták alkalmazása nemcsak az állatok számára kedvező, hanem az emberek biztonsága szempontjából is előnyös, hiszen csökkenti a zoonózisok és az antimikrobiális rezisztencia kockázatát.
HELYZETKÉP MAGYARORSZÁGON
Egy friss tanulmány szerint a baromfihús Magyarországon már az első helyen áll a húsfogyasztásban (Vida és Szakály, 2023). Éppen ezért különösen fontos, hogy azok, akik csirkehúst fogyasztanak, tisztában legyenek a brojlercsirke-előállítás komplex állatjóléti, környezeti és egészségügyi vonatkozásaival, valamint megismerjék a fenntarthatóbb és etikusabb alternatívákat, legyen szó jobb tartási körülmények közül származó húsról vagy növényi alapú megoldásokról.
-
Magyarországon a hústermelésre szánt csirkék 98-99%-a brojlercsirke, és ezek túlnyomó többsége gyors növekedésű (“konvencionális”) fajtákból tenyésztik.
-
A jogszabályok szerint akár 42 kg/m² élősúly is engedélyezett – ez kb. 20 csirke négyzetméterenként.(ez kevesebb mint egy A4-es lapnyi élettér egy csirkének)
-
Jelenleg nincs nemzeti előírás a fajták jóléti alkalmasságára, és a lassabban növő fajták használata nem elterjedt. A termelés 85% a standard beltéri, maximális sűrűségű istállókban történik.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS - A VÁLTOZÁS MÁR ELINDULT
Átállás a lassabban növő fajtákra
Több nyugat-európai országban már elindult a váltás lassabban növő fajták és alacsonyabb sűrűség irányába.
Vállalatok a változás mellett
A „Better Chicken Commitment” nevű nemzetközi kezdeményezést számos nagyvállalat és kiskereskedelmi lánc is támogatja.
Intézményi szintű problémafelismerés
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-as jelentése szerint a konvencionális brojlertermelés alapvetően ellentmond az állatjólléti elvárásoknak.
Az EFSA szakvéleménye alapján a brojlercsirkék jóléti állapota közvetlen hatással van a zoonózisok kialakulásának kockázatára.
A tartási sűrűség csökkentése és lassabb növekedésű fajták bevezetése nemcsak az állatok egészségét javítja, hanem az emberi egészség védelmét is szolgálja, mivel mérsékli a zoonotikus fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának esélyét.
- Alacsonyabb állománysűrűség (max. 30 kg/m², a jelenlegi 42kg/m² helyett – > max 13 csirke a mostani megengedett 22 helyett négyzetméterenként)
- Lassabban növő fajták használata (pl. Hubbard JA757)
- Természetes napfény, ülőrúd, almozott kifutó, viselkedést gazdagító környezet.
Megoldás:
alacsonyabb sűrűség + fajtaváltás = jobb egészségügyi biztonság.
Ezek az intézkedések tudományosan bizonyítottan csökkentik a szenvedést és lehetővé teszik az állatoknak, hogy természetes viselkedésük szerint éljenek. Emellett a stresszel, fájdalommal járó betegségekre való hajlamosság csökkenését is eredményezik.
MIT GONDOLNAK AZ EMBEREK A BROJLERCSIRKÉKRŐL ÉS A HÚSUKRÓL?
A brojlercsirkehús sok vásárló szemében ellentmondásos megítélésű. Bár az iparág szereplői szerint ezek az állatok „káros anyagoktól mentesek”, sok fogyasztó mégis aggályokat fogalmaz meg – nemcsak az állatok életkörülményei, hanem a hús minősége miatt is.
Ismert agrárblogokban például így fogalmaztak:
- A brojlerhús „kilúgozottan semleges ízű”, és „a mozgás hiánya miatt nagyon gyenge minőségű húst kapunk”.
- A fogyasztók többsége szerint „a brojlercsirkék húsa vizes, íztelen, és könnyen szétesik”.
Egy hozzászóló szerint: „Nem gondolom, hogy ez a húsgyár dolog jó nekünk. Inkább kevesebbszer eszem húst, de az legyen minőségi.”
Többen párhuzamot vontak a brojlercsirkék és a testépítők között: a mesterséges gyors növekedést természetellenesnek tartják, és gyakori kritika, hogy az ilyen hús „csupán látszólag izmos, de tápértékben szegényes”. A brit példákat idézve Jamie Oliver és Hugh Fearnley–Whittingstall kampányai is hasonló üzeneteket közvetítenek: a gyorsított csirkehús kevesebb omega-3 zsírsavat tartalmaz, és nem tekinthető egészségesnek.
Egy 500 fős felmérés alapján, amely a magyarországi ársapkás csirkemellfilé fogyasztói preferenciáit vizsgálta egy magas inflációs gazdasági környezetben, az alábbi kulcsfontosságú megállapításokat tette (Maró, Z. M., Török, Á., & Czine, P. 2024):
-
A magyar fogyasztók kétharmada pesszimista a jövőbeli gazdasági helyzettel és az árak alakulásával kapcsolatban. Ez a pesszimizmus jelentősen befolyásolja a vásárlási döntéseiket.
-
A legfontosabb tényezők a vásárlás során a frissesség, az egészségre gyakorolt hatás és az ár. Ezzel szemben a márka és a származási hely kevésbé számítanak a döntésben.
MIT TEHETÜNK MI, FOGYASZTÓK?
Tudatos választás
Ha eszel húst, válassz jobb tartásból származó termékeket (pl. "szabadtartás", "slow growing", "Better Chicken" vagy bio minősítés).
Csökkentsük a húsfogyasztást!
A WHO és a FAO ajánlása szerint heti legfeljebb 350–500 g vörös hús fogyasztása ajánlott. A fenntartható táplálkozási irányelvek baromfira heti 1–2 adag fogyasztást javasolnak. Ez kb. 2 csirkés étkezést jelent hetente. És mit együnk helyette? A lenti gombra kattintva találhatsz szuper, magas fehérje tartalmú, növényi alapú recepteket.
Írj a döntéshozóknak!
Vegyél részt aláírásgyűjtő és petíciós akciókban!
Kérjük a magyar és uniós döntéshozókat, hogy tegyenek az állatok szenvedése ellen, és vezessenek be kötelező, tudományosan megalapozott állatjólléti követelményeket a brojlercsirkék védelmére!
GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - DE VAN MEGOLDÁS IS
A brojlercsirkék jólétének javítása, különösen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-as ajánlásai alapján – a napi súlygyarapodás 50 g/napra csökkentése és a tartási sűrűség maximum 11 kg/m²-re való mérséklése – komoly gazdasági kihívásokat jelenthet a magyar brojlerágazat számára.
Egy 2024-es tanulmány, amely az AGMEMOD gazdasági modellezés alapján vizsgálta ezek hatásait, arra jutott, hogy az ajánlások egyidejű bevezetése akár 72%-os csökkenést is okozhat a hazai brojlertermelésben 2032-ig. Ez hatással lenne a takarmánykukorica- és a sertéshúságazatra is, miközben növelné a csirkehús árát és csökkentené az exportképességet.
Ugyanakkor a tanulmány megoldási javaslatokat is kínál:
- A lépcsőzetes átállás: ha csak a növekedési ütemet csökkentjük 50 g/nap értékre, a termeléscsökkenés csupán 18% lehet – ez sokkal kezelhetőbb a gazdák és a piac számára. És lépcsőzetesen lehet a tartási sűrűséget is csökkenteni
- A tízéves átmeneti időszak lehetőséget biztosítana infrastruktúra-fejlesztésre, technológiai megújulásra és hosszú távú versenyképesség megőrzésére.
A lassabb növekedésű fajták alkalmazása javíthatja a hús minőségét, csökkentheti az antibiotikum-használatot, és növelheti a fogyasztók bizalmát.
KÖRNYEZETI TERHEK - AMIT NEM LÁTUNK A HÚS MÖGÖTT
Az ipari brojlerfarmok nemcsak az állatok, hanem a természet számára is terhet jelentenek. Az állatsűrűség, a rövid termelési ciklus és az extrém mértékű takarmányfelhasználás mind hozzájárulnak a környezeti válság fokozódásához.
Legfontosabb környezeti hatások:
Trágya és ammónia
Évente Magyarországon ez több mint 200 000 tonna trágyát, szerves hulladékot termel a broiler ipar, amely sokszor nincs megfelelően kezelve igy komoly ammónia- és nitrátszennyezést okozhat (Leinonen et al., 2012).
E-coli, antibiotikum rezisztencia
Egy 2024-es tanulmány szerint a baromfitrágya nemcsak tápanyagban gazdag hulladék, hanem rezisztens és virulens Escherichia coli törzsek potenciális forrása is. A vizsgálat során 50 baromfi eredetű minta közül 27 avian patogén E. coli törzs (APEC) volt, amelyek több antibiotikummal (pl. tetraciklin, ampicillin, fluorokinolonok) szemben is rezisztenciát mutattak. (Ali, A. et al., 2024).
Melléktermékek és termelési hulladékok kezelése
A baromfiiparban keletkező melléktermékek, mint a vér, toll, belsőségek és egyéb szerves anyagok, jelentős mennyiségű hulladékot képeznek. Ezek nem megfelelő kezelése környezetszennyezéshez és közegészségügyi problémákhoz vezethet. (Ungureanu, N. et al. 2022).
Vízhasználat
Egy brojlercsirke felnevelése során közvetlenül és közvetve (takarmányöntözés, itatás stb.) közel 4 300 liter víz felhasználásával jár. Ez 200 millió csirke esetén évente 860 milliárd liter víz (Mekonnen & Hoekstra, 2010).
ÜHG-kibocsátás
Egy kg brojlerhús előállítása kb. 3,7 kg CO₂-egyenértékű üvegházhatású gázt termel (Poore & Nemecek, 2018).
Takarmánylánc hatása
A brojlerágazat karbonlábnyomának jelentős része nem magán a telepen, hanem a takarmány előállítása során keletkezik. Az ipari szójatermelés, erdőirtás, műtrágya- és géphasználat mind hozzáadódnak az ágazat globális környezeti terheihez (Ali et al., 2025).
Energiaigény és közvetlen kibocsátás
Az ipari brojlerfarmok működtetése – különösen a hőmérséklet-szabályozás, szellőztetés és világítás – jelentős villamosenergia-igénnyel jár, ami szintén növeli a közvetlen CO₂-kibocsátást (Ali et al., 2025).
Földhasználat és biodiverzitás
A takarmánytermelés céljára (főleg kukorica, szója) használt földterületek hozzájárulnak az élőhelyek felszámolásához, különösen Dél-Amerikában.
AZ EMBEREK A RENDSZER MÖGÖTT
Az ipari brojlertermelésben dolgozók is gyakran a rendszer áldozatai. Nem csak az állatok szenvednek, hanem az ott dolgozók is. Sokan közülük napi 10-12 órát töltenek poros, ammóniával telített istállókban, alacsony bérért, szigorú időkeretben. Az állandó elhullás, a vágásra történő előkészítés, a monotonitás mentális nyomot hagy. Egyes kutatások ezt „morális stressznek” nevezik – amikor tudod, hogy amit teszel, nem jó. De nincs választásod. Sokszor a legalacsonyabb jövedelmű emberek dolgoznak ilyen telepeken, akik a választás hiányában kényszerűlnek ilyen munkát végezni.
Baromfitelepek gyakran olyan területeken koncentrálódnak, ahol a társadalmi sebezhetőségi index (SVI) magas. Ez arra utal, hogy a környezeti és szocio-gazdasági terhek aránytalanul érinthetik a hátrányos helyzetű közösségeket.
Kulcsproblémák
Munkaegészségügyi kockázatok
A baromfitelepeken gyakori az ammóniagáz jelenléte, amely légzőszervi megbetegedéseket okozhat. A trágya és por szintén allergiás reakciókat, asztmát válthat ki.
Pszichés terhelés
A tömeges állatkezelés és a gyakori elhullás lelki megterhelést is okozhat, különösen azok számára, akik az állatokkal napi szinten kapcsolatban vannak. Egyes tanulmányok szerint ez „morális stresszhez” vezethet (Dillard, 2008).
Alacsony bérek és munkajogok
Sok országban, így Magyarországon is, az ágazat alacsony bérezésű és kiszolgáltatott munkaerőre támaszkodik. A magas fluktuáció és a munkaerőhiány további terhet ró a bent maradó dolgozókra.
TUDOMÁNYOS HÁTTÉR ÉS FORRÁSOK
Bessei, W. (2006)
Welfare of broilers: a review. World’s Poultry Science Journal.
Medina-Paredes, A. C., Paredes-Peralta, M. M. & Varga, E. (2024)
Assessing the sectoral and cross-sectoral impacts of new European Union broiler chicken welfare measures in Hungary as proposed by the European Food Safety Authority. Studies in Agricultural Economics, 126, 26–35. https://doi.org/10.7896/j.2638
Welfare Footprint Project (2023)
EFSA (2023).
Welfare of meat chickens. EFSA Journal. https://www.efsa.europa.eu
EFSA (2023)
Scientific Opinion on the welfare of broilers on farm. EFSA Journal, 21(2), 7788. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.7788 and also available at: https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2023.7985 (Accessed: 29 April 2025).
Pavade, G., Awada, L., Hamilton, K. & Swayne, D.E. (2011)
The influence of economic indicators, poultry density and the performance of Veterinary Services on the control of highly pathogenic avian influenza in poultry. OIE Revue Scientifique et Technique, 30(3), 661–671. https://doi.org/10.20506/rst.30.3.2064
WHO (2017)
Antibacterial agents in clinical development: an analysis of the antibacterial clinical development pipeline. World Health Organization. https://www.who.int/publications/i/item/9789241511754
WHO (2021)
Healthy diet factsheet. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet
FAO & WHO (2023)
Sustainable healthy diets. https://www.fao.org/documents/card/en/c/cc7724en
Rayner, A. C., et al. (2020)
Slow-growing broiler chickens show improved welfare. Poultry Science Journal
KSH (2024)
Állatállomány, 2024. december 1. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/allatallomany-2024-december-1/index.html
Eurogroup for Animals (2020)
The Welfare of Broiler Chickens in the EU: From Science to Action. Available at: https://www.eurogroupforanimals.org/library/welfare-broiler-chickens-eu-science-action (Accessed: 29 April 2025).
Leinonen, I. et al. (2012)
Comparative environmental impacts of alternative production systems for broiler chickens. Poultry Science, 91(1), 210–219. https://doi.org/10.3382/ps.2011-01635
Mekonnen, M.M. & Hoekstra, A.Y. (2010)
The green, blue and grey water footprint of farm animals and animal products. UNESCO-IHE, Volume 2. https://waterfootprint.org
Poore, J. & Nemecek, T. (2018)
Reducing food’s environmental impacts through producers and consumers. Science, 360(6392), 987–992. https://doi.org/10.1126/science.aaq0216
Dillard, J. (2008)
A slaughterhouse nightmare: Psychological harm suffered by slaughterhouse employees and the possibility of redress through legal reform. Georgetown Journal on Poverty Law & Policy, 15(2), 391–408.
FitzGerald, A.J. (2010)
A social history of the slaughterhouse: From inception to contemporary implications. Human Ecology Review, 17(1), 58–69.
Grandin, T. (2020)
Humane livestock handling: Understanding livestock behavior and building facilities for healthier animals. Storey Publishing.
Ali, A. et al. (2024)
Unveiling the traits of antibiotic resistance and virulence in Escherichia coli obtained from poultry waste. ResearchGate / SpringerLink
Ali, A., Khan, A., Ahmad, W., & Rauf, M. (2025)
Assessing the Environmental Impact: The Poultry Sector’s Role in Carbon Footprint Within the Animal Industry. In: Singh, R., Kumar, A. (eds) Recent Advances in Agricultural Sustainability. Springer, Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-96-0535-4_8
Tulbure, M. G., Caineta, J., Cox, B., Stehman, S. V., Ercumen, A., Witter, R., Emanuel, R., Powell, D. E., Burdette, K., White-Williamson, S., & Tuberty, S. (2024)
Earth Observation Data to Support Environmental Justice: Linking Non-Permitted Poultry Operations to Social Vulnerability Indices. GeoHealth, 8(12), e2024GH001179.
Ungureanu, N. et al. (2022)
Management of by-products and waste from poultry meat industry. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/365367797_Management_of_by-products_and_waste_from_poultry_meat_industry
Maró, Z. M., Török, Á., & Czine, P. (2024)
Examining consumer preferences for basic foodstuffs in a highly inflationary economic environment: The case of price-capped chicken breast fillet in Hungary. Heliyon, 11(1), e41279. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2024.e41279
Vida, V. & Szakály, Z. (2023)
Analysis of consumer behaviour in the European poultry meat market. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 17(1).
Toth, A., Fekete, P.Z., et al. (2007)
Emergence of multidrug-resistant clones of Salmonella Infantis in broiler chickens and humans in Hungary. Journal of Antimicrobial Chemotherapy, 60(3), pp.645–648. https://doi.org/10.1093/jac/dkm236
Hao, H., Zou, F., Duan, E., Lei, X., Wang, L., & Wang, H. (2025)
Research on broiler mortality identification methods based on video and broiler historical movement. Agriculture, 15(3), 225. https://doi.org/10.3390/agriculture15030225
KAPCSOLÓDÓ HÍREINK
A héten az Una Terra Alapítvány magyar állatvédelmi szervezet és az Eurogroup for Animals képviselői tárgyalást folytattak Várhelyi Olivér állatjóléti biztossal Brüsszelben, három fő prioritásról...
A norvég kormány 2019-ben deklarálta az ágazat számára 6 éves átmeneti időszakot biztosító tilalmat. Az utolsó prémfarmot azonban már jóval a tervezett határidő előtt, 2023. elején bezárták...
Svédország, Stockholm - állatjóléti mérföldkő!...
A vizsgált kínai prémfarmokon több tucat fajok között terjedő vírus jelenlétét dokumentálták, ami akár egy újabb nagyszabású világjárvány melegágya lehet...
Stratégiai Párbeszéd sürgeti az Európai Bizottságot, hogy 2026-ig végezze el az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatát...
A legfrissebb, teljes évre vonatkozó feldolgozott adatok - 2022...
A Fur Free Alliance (FFA - nemzetközi szőrmeellenes koalíció, melynek magyar tagja az Una Terra Alapítvány) képviselői 2024.05.16-án Varsóban gyűltek össze, hogy támogassák a júniusban benyújtásra...
A Koppenhágai Divathétről 2020-ban, 2 éves türelmi idővel kitiltották az állati szőrmét, 2023 volt az első szőrmementes rendezvényük...
Állatjogi aktivisták zavarták meg a milánói divathetet, hogy felhívják a figyelmet a prémipar kegyetlenségére...