Egy 2022-es dokumentumfilm, a “Slay” a divatipar kulisszái mögé néz, és a szőrme, a bőr és a gyapjú, a greenwashing, valamint az állatbőrt használó márkák emberekre, bolygóra és állatokra gyakorolt hatásait vizsgálja.
Ez történik a filmben
1. rész: ÁLLATBŐR
A divatipar egyik leggyakoribb alapanyaga a bőr, melyet néhány ország állít elő a világ divatcégei számára: India, Kína, Oroszország, Brazília és Olaszország.
INDIA – bőr
Az észak-indiai Kanpurt globálisan a bőrgyártás fellegvárának tartják, a kontinensnyi ország bőrgyártásának harmadával.
Számos nemzetközi luxus és fast fashion márka szerzi be innen az olcsó alapanyagot. A hosszú listán olyan nevek szerepelnek, mint az Armani, Dior, Calvin Klein, Mango, Guess, Tommy Hilfiger, H&M, Nike, Versace, Walmart, Zara és a Ermenegildo Zegna.
Köztudott, hogy a “bőr”, mint alapanyag, az állat lenyúzott és erősen feldolgozott bőrét jelenti, amit aztán olyan ágazatok használnak fel, mint a divat, autógyártás vagy éppen a lakberendezés.
A nyersbőr cserzése (vegyi tartósítása) elengedhetetlen metódus, hogy megakadályozzák az állat lenyúzott bőrének rothadását, és létrehozzák a bőrt, ahogy a vásárlók ismerik.
Az állatok lenyúzott bőrét cserzés előtt sóval kiszárítják, szőrtelenítik, zsírtalanítják, majd több medencében különböző kemikáliákban áztatják. A cserzésre előkezelt bőrök az újabb, erősen mérgező vegykezelés (Cr2(SO4)3 kromium szulfát), azaz a cserzés után kerülnek festő medencébe.
India legnagyobb környezetvédelmi problémája a bőriparból származó kromiummal szennyezett, mérgező szennyvíz.
A bőripar az egyik legszennyezőbb ágazat, szennyvize kemikáliák halálos koktélja, ami elpusztítja az élővilágot. A kb. 400 cserzőgyárban durván 50 millió liter (20 olimpiai úszómedence vízmennyisége) mérgező szennyvíz keletkezik. Naponta. Kanpurban. És ez a legfőbb forrása a Gangesz elképesztő szennyezettségének! – mondja Rakesh Jaiswal az indiai Eco Friends NGO elnöke, aki már 30 éve tanulmányozza a bőripar környezeti hatásait.
A bőrgyártás kizsákmányolja az olcsó gyermekmunkaerőt, a felnőtt munkásokat és a régió lakosságát egyaránt! Természetes vizeiket, a talajvizet, a termőföldjeiket, és a levegőt, amit belélegeznek…mindent megmérgez a bőripar! Üvegházhatású gázkibocsátása pedig nagyban hozzájárul a globális klímakrízis gyorsulásához.
Nincsenek munkabiztonsági előírások, nincs a munkásoknak érdekképviselete.
Kanpurban a leggyakoribb betegségek a bőrelváltozások, veseproblémák és a különböző daganatos megbetegedések, de magas a leprás fertőzések aránya is.
A Sustainable Apparel Coalition (Fenntarthatósági Szövetség) vizsgálata alapján, a szarvasmarhabőr – a lenyúzástól, a fertőtlenítésen és cserzésen át, a színezésig, – környezetkárosítóbb, mint a szintetikus bőr vagy a polyester. Nemcsak az üvegházhatású gázkibocsátása miatt, hanem mert a legmagasabb a vízigénye!
Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete (FAO) megállapította, hogy egyetlen lenyúzott tehénbőr kikészítésének több mint 100.000 liter a vízlábnyoma.
Hogy ezt az adatot el tudjuk helyezni “ruhatárunkban”: egyetlen pár cipő előállításához több vizet használnak, mint egy ember 10 évnyi, napi két liter javasolt ivóvízfogyasztása!
Kényelmes azt gondolni, hogy a bőripar csak a húsipar melléktermékét dolgozza fel. Azonban a bőr kifejezetten értékes alapanyag, a bőripar pedig profitorientált, globálisan évi mintegy 250 milliárd USD-s ágazat.
A bőripar nem hulladék-feldolgozó vagy maradékmentesítő jótékonysági tevékenység! A legnagyobb hazugság, ami igen sikeres a vásárlók éberségének elaltatásában. Sokan még mindig elhiszik, hogy amikor bőrből készült termékeket vesznek, azzal csak hasznosítanak valamit, amit a húsipar egyébként megsemmisítene.
Környezeti tanulmányok arra figyelmeztetnek, hogy a húsipar környezetkárosító hatása valójában kisebb lenne, ha a szerencsétlen szarvasmarhák bőrét kidobnák és hagynák megrohadni!
A globális divatipar (a fast fashiontól a luxusmárkákig) alapanyagigénye a cserzésen kívül is rendkívüli környezeti terhelést jelent.Bőrcserzés – az, hogy a bőripar ezen fázisa mennyire mérgező, általában evidens még azok számára is, akik vásárolnak állatbőrből készült termékeket, ezért hangzik el a gyakori hivatkozás, viszonyítás.
Az állatbőrből készült termékek iránti keresletünknek óriási szerepe van pl. az erdőirtásokhoz az Amazonas-medencében!
BRAZÍLIA – bőr
Becslések szerint, a több millió állat- és növényfajnak otthont adó amazonasi esőerdők több mint 25 millió évesek. Bolygónk egyik legkomplexebb ökoszisztémáját jelentik, a dél-amerikai kontinens 40%-át borítják.
Az Amazonas-medence egészséges biodiverzitásától nemcsak a brazil emberek, hanem az egész Föld élővilága függ. Erdőségek nélkül nincs minőségi iható vizünk, nincs a levegőben páratartalom. Erdőségek nélkül nincs vadvilág, és vadvilág nélkül elveszítjük az ökológiai egyensúlyt. – dr Frank Alarcón környezetkutató és közegészség szakértő.
Az erdőségek épségének megőrzése alapvető feltétele a csapadékkörforgásnak. Csapadék nélkül nem tudjuk még az alapvető élelmünket sem megtermelni! Ám a fenntarthatatlan kiaknázással, az Amazonas-medence vidékét áttaszítottuk a teljesítőképességének határain.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az üvegházhatású gázok elnyelésének egykor legintenzívebb szárazföldi régiója megtelt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem nyel el többet. Hanem azt, hogy az eddig tárolt üvegházhatású gázokat elkezdte visszaszivárogtatni a légkörbe, regionálisan és globálisan is súlyosbítva a klímakrízis tüneteit, megélhetési válsággal fenyegetve az őslakosok leszármazottjait és a városok lakosságát.
Az emberek alapvetően tisztában vannak az Amazonas-medencéjének ökológiai jelentőségével, de azt is meg kell érteniük, hogy az étel, amit elfogyasztanak, a ruházat, amit viselnek, vagy bármi, amit a pénzükkel finanszíroznak közvetlen kapcsolatban van azzal, ami ott (az amazonasi esőerdők) történik!
Az amazonasi erdőirtás a szemünk előtt zajlik, 80%-át szarvasmarhatenyészetek és húsfeldolgozóüzemek számára végezték. Az erdőre, mint egyfajta elpusztítandó akadályra tekintenek az állattenyésztés és a takarmánynövény termesztés számára.
1 szarvasmarha tartása kb. 10.000 nm2 földterületet vesz igénybe. Brazíliában kb. 213 millió szarvasmarhát tenyésztenek, többet mint a többi országban együttesen. És ez a brazil állattenyésztésből csak egyetlen ágazat!
A hús mellett, a bőr iránti kereslet is motiválja az Amazonas medencéjében zajló erdőirtásokat, a hús és a bőripar kart karba öltve pusztít. A világ legnagyobb húsipari multija a brazil JBS, mely egyben a legnagyobb bőripari gyártó, a cserzett bőrtől a kompletten feldolgozott bőrig.
A 2017 – 2019 közötti időszakban a három legnagyobb szarvasmarha tenyésztő és feldolgozó multi (Marfrig, JBS, Minerva) vásárolt több tízezer hektáros erdőirtásból származó földterületeket. A beruházásokra 9 milliárd USD-t kaptak bankoktól és befektetőktől, mint a Deutsche Bank, HSBC, Morgan Stanley és a Barclays.
A bankok szeretnek hangot adni aggodalmuknak a gyorsuló globális klímakrízis és az ökoszisztémák fogyatkozása, összeomlása, az erdőségek elvesztése miatt, vagy éppen kifejezni, hogy mennyire tisztelik az emberi jogokat. Azonban, ha PR közleményeikkel ellentétesen, részt vesznek olyan vállalatok finanszírozásában, melyek a globális klímakrízis gyorsulásáért felelős, magas kockázatú ágazatokban tevékenykednek, akkor nem csodálkozhatnak, ha a közvélemény arról értesül, hogy a pénzük valójában az erdőirtásokat támogatja. Az embereknek tisztában kellene lenni a bankok befektetéseivel, és olyan pénzintézetet kellene választaniuk, melynek (green washing helyett) valós és transzparens a környezetvédelmi felelősségvállalása.
Az erdőirtás sem nem olcsó, sem nem könnyű művelet, kell hozzá nagy hatalom és rengeteg pénz. És emellett politikai befolyás is.
A bőrfeldolgozó vállalatok természetesen tisztában vannak tevékenységük fenntarthatatlanságával, ezért gondosan ügyelnek arra, hogy a szálaik minél kevésbé legyenek nyomon követhetők és az erdőirtáshoz köthetők. Az ellátási láncba közbülső szereplőket építenek be, az állatokat és a bőrt országról országra utaztatják. A Brazíliában gyártott bőrmennyiség 80%-a a nemzetközi piacra kerül, beleértve Olaszországot, a luxusmárkák földjét.
OLASZORSZÁG – bőr
Amikor luxusmárkát vásárolunk, fizetünk a márkáért, a minőségért és azért is, ahogy a terméket készítették! A “Made in Italy” címke a minőség és a tradíció ígérete.
Az International Leather Fair in Lineapelle rendezvényszervezőnél vásárlóként regisztrálva, fel lehet venni a kapcsolatot számos olasz gyártóval. Arra a kérdésre, hogy honnan származnak a kikészített bőrök, érkezik a hallani akart válasz: Észak-Olaszországból, eredetigazolással.
Hogy ennek ellenére brazil import is akad-e köztük, a válasz: igen.
- Ha azonban az ember tudja, kit kell megkérni, hogy kérdezzen…
- Honnan származik a bőr, amiből az olasz divatcégek gyártják termékeiket?
- Nem Olaszországból, hanem a világ bármely pontjáról, mint például Algéria, Marokkó, Tunézia, Törökország, Pakisztán…
- Egyáltalán nem dolgoznak olasz bőrrel?
- Nem. Nem. Sajnálom, de azt kell mondjam, nincs olasz bőr!
- Említene néhány márkát, amelyek számára dolgozik?
- Michael Kors, Coach, Kate Spade, Jimmy Choo, Fendi, Mschino, Bally, Ferragamo, Alexander Wang, Dior, Rag and Bone, Valentino, Max Mara, Gucci, Lanvin, Isabel Marant… mindenkivel!
Egy Firenze és Pisa között fekvő toszkán kisvárosban, Santa Croce Sull’Arnoban található kb. száz kisebb-nagyobb vállalkozás állítja elő az olasz bőrtermékek több mint harmadát!
A “Made in Italy” címke hírneve és az Olaszországban zajló bőrgyártás valósága nem is állhatna távolabb egymástól. Nehéz szóba elegyedni a munkásokkal vagy forgatás céljából bejutni a nehéz vasajtók mögé. A kamera és az idegen egyáltalán nem szívesen látott vendég arrafelé!
Egy tulajdonos azonban hajlandó volt kamera nélkül nyilatkozni a dokumentumfilm számára. Ő is a világ bármely pontjáról vásárol bőrt, Afrikából, Új-Zélandról, a legértékesebbeket Franciaországból, Lengyelországból és igen, ő még eredeti olasz bőrhöz is hozzájut.
Akárcsak Indiában, a gyönyörű zöldellő és illatos Toszkánában is mérgező kemikáliákat, beleértve kromium szulfátot használnak az előkészítetten importált bőr megfelelő cserzéséhez, és csak nagyon kevés gyártó alkalmaz vegyi festés helyett növényi színezéket.
Ha beleolvasnánk a bőrgyártás különböző fázisaiban alkalmazott veszélyes, mérgező, rákkeltő kemikáliák listáját, megértenénk, miért lehetetlen úgy tekinteni a bőrre, mint természetes alapanyagra! Fertőtlenítés, tartósítás, az élettelen bőr rugalmasságának biztosítása, színezés és felületkezelés.
Akárcsak Indiában a Toszkánában sem kímélik a munkások egészségét a bőriparban használt vegyszerek, és a hatalmas gépeken dolgozva, gyakoriak a maradandó sérüléssel járó balesetek. Ez lehet az oka, hogy olaszok helyett, az olcsóbb, érdekképviselettel nem rendelkező afrikai, pl. marokkói vagy éppen szenegáli vendégmunkásokkal dolgoztatnak (rabszolgamunka – heti 6 napon át 13 órás munkanapok, durva bánásmód. szerződés nélkül, vagy heti, max 3 hónapos szerződéssel, akár 2 USD/órabérért…) a luxusmárkáknak gyártó üzemekben.
A “Made in Italy”, “Made in France” ígéretes címke akkor is belekerül a termékbe, ha az alapanyag gyártási folyamata más országokban történt, és csak a végső összeállítást végezték Olaszországban vagy éppen Franciaországban.
A dokumentum online, ingyenes megtekintéséhez csak egy e-mail címes regisztráció szükséges.
https://www.waterbear.com/
Magyar nyelvű összefoglaló – folyt. köv. a szőrmével.
Grafika@ Cowspiracy: The Sustainability Secret