Miért kell sürgősen megreformálni az élőállat-szállítási ágazatot?

Az Eurogroup for Animals nyílt levele Várhelyi Olivérhez, az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosához:

Évente milliárd-számra utaztatják az úgynevezett haszonállatokat Európán belül és kívül, szárazföldön és tengeren szállítva, miközben az ágazat szereplőinek kifejezetten kevés állatjóléti szabálynak kell eleget tenni, különösen ha EU-n kívüli országokba exportálják az állatokat.

Létfontosságú az EU közlekedési rendeletét modernizálni, és a döntéshozóknak fontolóra venni, hogy csak olyan kereskedelmet engedélyezni, melyben már egyáltalán nincs élőállat-szállítmányozás!

Az élőállat-szállítmányozási ágazat nemcsak az állatjóléti alapelveket károsítja, de gyakoriak a tragédiák is. A teherhajókat akár napokig nem engedik be kikötőbe, az állatok ezeken az extra napokon egyszerűen élelem és víz nélkül maradhatnak. A kontinenseken átívelő hajós szállítás közben az állatok tartósan ki vannak téve a munkások hanyagságának és a szélsőségesen forró vagy fagyos időjárásnak, miközben a cégek a legalapvetőbb állatjóléti előírásokat sem tartják be.

Az Eurogroup for Animals évek óta kampányol ennek az ágazatnak az átalakításáért, az EU döntéshozói 2023 decembere óta dolgoznak a szabályozáson, sajnos az eredeti módosítási javaslataik nem elég erősek. Mivel az ügy jelenleg a jogalkotási folyamatban van, létfontosságú, hogy azelőtt konszenzus szülessen, mielőtt a vonatkozó jogszabály módosításokat lezárják! A legideálisabb esetben a döntéshozók az élőállat-szállítmányozási ágazat reformja helyett arra összpontosítanának, hogy egyetlen élőállatot se kelljen több száz, több ezer km-es útra kamionba vagy hajóra pakolni, hanem a vágás és előkészítés megtörténjen az állattenyésztés helyszínén!

2022-ben összesen 1.562.618.904, azaz több mint másfél milliárd főt – szarvasmarhát, juhot, szárnyast és sertést szállítottak élve csak az EU-n belül és az EU-ból nem EU-tagországba. A szárnyasok a teljes élőállat-export 97%-át tették ki. Az EU legnagyobb szárnyas-exportőrei Magyarország, Csehország és Lengyelország voltak.

A 2019-es adatokból érdekesség 87.817 ló, szamár és öszvér külföldi vágóhídra történő élőállat-szállítása. (Bár a nyugati társadalmak a lóra alapvetően nem húsként tekintenek, azt már szinte mindenki tudja, hogy a szerencsejáték ágazatból kiszanált versenylovak végállomása is a vágóhíd, lehetőleg egy külföldi, Európában pl. lengyel vágóhíd, ahol feltűnés nélkül el lehet végezni a piszkos munkát.)

Az élőállat-szállítmányozással szembeni legfőbb vádak:

– az utazási idő korlátozásának hiánya. Szállítási javaslat létezik ugyan, ami egyrészt nem ellenőrzött, nem betartatott, nem kötelező érvényű ajánlások, és nem is tér ki a tengeri szállítmányozásra, ami akár hetekig, hónapokig is tarthat.

– létezik az “alkalmatlan” állatok kitétele, ami elvileg nem javasolja az ellés előtt álló, sérült, újszülött állatok szállítást, de nem akadályozza meg ezen alkalmatlan egyedek EU-n kívüli országba történő exportját, ahol nem védik az EU állatjóléti törvényei és ajánlásai.

– nem veszik figyelembe az egyes fajok fajspecifikus jóléti igényeit.

Az élőállat-szállítmányozás során süllyedt el teherhajó, semmisült meg teherhajó tűzben, töltött hosszú heteket kényszervárakozással bürokratikus akadályok miatt, és történt közúti tragédia.

2023-ban az Eurobarometer-en, az UE teljes területének válaszadóinak 83%-a egyetértett azzal, hogy korlátozni kell az élőállat-szállítmányozást és hozzanak szigorúbb közlekedési törvényeket. Hasonló eredménnyel zárult a 2024-ben közzétett nyilvános konzultáció, az EU-polgárok túlnyomó többsége szükségesnek tartja a szigorúbb állatjóléti szabályozást.

Az Eurogroup for Animals törvénytervezetében

– fajspecifikus maximális szállítási idők,

– veszélyeztetett állatok szállításának tilalmát (mint pl. 8 hetesnél fiatalabb borjak és malacok, 6 hetesnél fiatalabb juhok és kecskék, a vemhességi időszak 40%-án túllevő anyaállatok)

– az EU-n kívüli országokba történő export teljeskörű tilalma szerepel.

Ígéretes előrelépésnek tartják, hogy vannak olyan országok, mint pl. Új-Zéland, Luxemburg, Nagy Britannia) ahol nemzeti törvény tiltja az élőállat-exportot.

Miközben az élőállat-szállítmányozás gyökeres állatjóléti reformja elengedhetetlen, az úgynevezett haszonállatok jólétének (még mindig nem állatjog! csak állatjólét!) ambíciózus javítását az jelentené, ha az élőállat-szállítmányozási ágazatot felszámolnák, és átállnának a tenyésztés közelében történő vágásra, a hús vagy a feldolgozott húskészítmény szállítására.

– „Szeretem az állatokat.

– Nem eszem állatot.

– Nem kell ezt így fogalmazni.

– De így kell.”

Amikor az állattenyésztés csápjainak horrorjától megcsömörlünk végre, és növényi étrendre váltunk, nem mondunk le semmiről, csak többé már nem vesszük el azt, ami soha nem volt a miénk.