Győzelem a ketreces termelést takargató tojásiparral szemben
november 27, 2024
A leghangsúlyosabb az étkezés, talán ezért is ott a leginkább szembetűnő, és ott váltunk elsőként. A második „terület” a vegán kozmetikumok piaca. Azt hihetnénk, hogy a gyógynövények megteszik hatásukat, és az aloe verát és kamillát tartalmazó szappan csakis növényi kivonatokból áll. Aztán elolvassuk az összetevőket… Ugyanúgy, ahogy az élelmiszereknél, nagyon sokféle elnevezése, kódja lehet egy összetevőnek, így sokszor nem is tudjuk, milyen eredetű anyaggal állunk szemben.
Vegán alapozó, vegán rúzs, vegán smink, vegán arckrém? Ezeket keresed? Ebben szeretnénk most neked segíteni egy összefoglalóval a teljesség igénye nélkül. Az összetevőlista mellett a vegán kozmetikumok kiválasztásánál figyelembe vesszük a tesztelési és a gyártási folyamatokat is, így erre is kitérünk egy-egy bekezdés erejéig.
Vannak könnyebben kiszűrhető állati eredetű anyagok, melyeket megnevezésük szerint egyértelműen kiszúrhatunk az INCI-n, vagyis az összetevő listán. Fontos tudnunk, hogy attól, hogy egy készítmény „bio”, „natúr” vagy „természetes” felirattal rendelkezik, még tartalmazhat állati eredetű anyagot!
A sminktermékekben nagyon jellemző színanyag a kármin, ez adja a rúzsok vörösességét. Az összetevő listában Carmin néven vagy CI 75470 színkód alatt található- ez vegán rúzsba semmiképpen nem kerülhet be. A shellac a körömlakkokat teszi szinte lerobbanthatatlanná. Mindkettő eredeti gazdája egy ízeltlábú.
Az ajakápolók és a szempillaspirálok egyik leggyakrabban használt összetevője a méhviasz, melyet az összetevő listán Cera alba vagy Beeswax megnevezéssel találunk. Nem szívódik fel, a bőr felszínén marad, nem allergizál, ellenáll a hőnek és a fénynek, tehát könnyű alkalmazni. A méhviasz mellett más méhészeti termékeket is szívesen használnak bőrápoló készítményekben. A méz (INCI-nyelven Mel vagy Honey) hidratáló és bőrpuhító tulajdonságai miatt közkedvelt, melynek egyik különleges fajtája a manuka méz (sokszor csak a manuka szót használják, ezért nem egyértelmű). A propoliszt sebgyógyító, hámosító kenőcsökben találjuk meg, míg a méhpempő (vagyis Royal jelly) egy bőrkondícionáló, anti-aging hatóanyag.
Ne tévesszen meg minket, hogy a méhészeti termékek 100% természetes összetevőnek minősülnek és alkalmazhatók bio vagy natúr készítményekben, előállításuk a méhek életét veszélyezteti. Szerencsére nagyon sok növényi alternatíva létezik a kiváltásukra, amik legalább ennyire hatékonyak vagy még jobbak, mint a méhek kizsákmányolásán alapuló összetevők. Ilyen például a vegán ajakápolókban használatos karnaubaviasz, melyet méhviasz helyett használnak, és még a mézre allergiások (igen, ilyen is van) is alkalmazhatják. Sebgyógyításnál a shea vaj, a jojoba olaj vagy az avokádó olaj kiváló alternatíva. Érzékeny bőrre a kenderolaj vagy a CBD tartalmú készítmények, míg anti-agingben a szőlőmagolaj és a mandulaolaj bizonyulnak jó választásnak.
A bőrbe fel nem szívódó, vízálló réteget adó tulajdonságáról ismert a lanolin is, más néven gyapjúzsír. Kézkrémek, ajakápolók, popsikrémek alapanyaga. Kivonatait többféle elnevezéssel találhatjuk:
Bár találkoztunk már gyártóval, aki állította, hogy lanolin tartalmú készítménye vegán, valójában nem létezik növényi eredetű formája. A lanolin alapvetően egy kegyetlen eljárás, a birkanyírás egyik mellékterméke. Nem tartalmaz olyan különleges hatóanyagot, ami miatt elengedhetetlen lenne a kozmetikumokban, ellenben – mivel más iparág számára nem jövedelmező – nagyon olcsó alapanyag. A kiváló marketingjének köszönheti, hogy a „lanolinos” kifejezés a reklámokban a gyengédség és az ápoltság szinonimája lett. A vegán arckrémekben tökéletesen helyettesíthető shea vajjal, növényi glicerinnel vagy más növényi vajakkal, amik nemcsak a bőrfelszínen maradnak, hanem további tápláló anyagokkal (vitaminokkal, olajsavakkal) látják el a bőrt.
Következő nagy karriert befutott „hívószavunk” a kollagén. Szó szerint fürdünk benne. Nemcsak a krémekbe, szérumokba keverik, hanem „szépségitalokban” az örök ifjúság zálogaként forgalmazzák. Mi is a kollagén? A levágott állatok nyesedékéből (vagyis kötőszövetéből, csontjából és bőréből) kifőzött fehérje. Főként sertés-, marha- hal- és medúzakollagénnel találkozhatuk a polcokon. Mivel kozmetikumként drágábban adható el, mint gumicukorként (ami konkrétan ebből áll, hiszen a zselatin maga a hidrolizált kollagén), valóban jövedelmező iparág. Érdekesség, hogy a halkollagén vallási okokból (az iszlám halal szerint élők miatt) jelent meg a piacon.
A kollagén egy strukturális fehérje, mely a szervezet számos szövetében – mint a porcok, csontok, bőr – megtalálható. Különféle építőkockákból, aminosavakból áll. A bőrben a sejtek közötti térben a szövet feszességét adja. A kor előrehaladtával a bőr saját kollagéntermelése lelassul, míg a lebontó enzim (a kollagenáz) továbbra is igen aktív marad, ami a ráncok megjelenését eredményezi. Mivel nagy fehérjéről beszélünk, ezért az egész egységet nem tudjuk „betuszkolni” a bőrbe, csak darabkákat (fragmenseket) juttathatunk a mélyebb rétegekbe. Ezeket peptideknek hívjuk. A modern, biotechnológiai peptideket növényi aminosavakból „legózzák” össze laboratóriumokban. Nagy tisztaságú anyagokról beszélünk, melyek molekulaméretét tökéletesen tudják szabályozni, igen hatékonyak és nem okoznak allergiát. Ellenben drágák, ám a fejlődésnek ára van. Tehát egy vegán kozmetikum semmiképpen nem tartalmazhat kollagént.
A bőrben található fehérjék közül a kollagén a stabilitást, míg az elasztin a rugalmasságot adja. Habár ugyanolyan fontos a fiatalos és feszes bőr szempontjából, nem lett úgy felkapva, mint testvére. Ugyancsak hidrolizálják és feldarabolják az emlősök és tengeri halak kötőszövetéből származó anyagot, így fragmensenként juttatják a bőrbe.
A keratin egy vízben nem oldódó fehérje, mely az emlősök külsejét fedő bőrt, a körmöt, hajat, szőrzetet, szarvat, patát alkotja. Speciális szerkezete miatt nagyon ellenálló, és ez az a tulajdonság, melyet a haj- és bőrápoló termékekben kihasználnak. A haj puhább, könnyebben fésülhető, dúsabb és kevésbé elektrosztatikus. Nem kell rendezetlen fürtökkel az utcára mennünk, mert ennek az összetevőnek is létezik növényi alternatívája, melyet kukorica, búza és szója fehérjéből alkottak meg.
A tejben legnagyobb mennyiségben megtalálható fehérje a kazein (INCI megnevezéssel Casein). Főként hajápolókban találkozhatunk vele, hiszen a hajnak volument ad és csökkenti a hajszálak statikusságát. Amennyiben „proteines” feliratú hajápolót találunk, nagy valószínűséggel ezt a tejkivonatot tartalmazza. Nincs növényi alternatívája, ellenben nincs is rá szükségünk, hiszen növényi olajokkal csodálatosan táplálhatjuk a hajunkat.
Minden fehérjénél elmondhatjuk, hogy aminosavakból áll. Ezeknek az aminosavaknak a fajtája, sorrendje, kapcsolódása határozza meg, milyen fehérje típussal állunk szemben. Fehérje nem csak az állatok testében van; a növények is ugyanolyan aminosavakból épülnek fel. Tehát egyrészt felesleges egy szomorú életet leélt, megkínzott állat feldolgozott testéből származó nyesedéket meginnunk vagy magunkra kenni, hiszen ugyanezt elérhetjük a növényi eredetű aminosavak bevitelével, amiből a mi szervezetünk építi meg azt, amire szüksége van. Másrészt a testünk nagyon összetett szerkezet, nem elegendő az építőkockákat bevinnünk, nagyon sok más anyagra (kollagén esetében pl. C-vitaminra) is szükségünk van ahhoz, hogy fiatalosak és fittek maradjunk. Tehát az átverés része, hogy elhisszük, hogy ha semmit nem teszünk az egészségünk (és ezzel a fiatalosságunk) érdekében, akkor egy ízesített, cukorpótlót tartalmazó ital majd mindent megold. Elmondhatjuk, hogy a vegán arckémekbe nem kerülhet elasztin és kollagén.
A kilencvenes években igen közkedvelt volt egy placentát tartalmazó hajpakolás, melytől selymes és könnyen fésülhetővé vált a hullámos haj (hiszen peptideket, növekedési faktorokat tartalmaz). Majd rájöttünk, hogy a placenta konkrétan a méhlepény (mely emberi vagy állati eredetű is lehet). A kozmetikai ipar anti-aging, tápláló és hidratáló összetevőként alkalmazza (hiszen ez volt a szerepe az anyaméhben is). Érdekesség, hogy biotechnológiailag létrehoztak már bio-placentát, mely növényi eredetű, és a placenta hatását másolja.
A csiganyál, mint összetevő Ázsiából gyűrűzött be hozzánk. A hatóanyagot szó szerint kell érteni: az éticsiga által kiválasztott nyák (más néven mucin) kerül a krémbe. A nyák értékét a benne található fehérjék, prebiotikumok, antibakteriális anyagok adják, melyet az állat saját védelmére választ ki. A „kitermelés” során olyan felületen haladnak végig az állatok, amely a nyákképzést stimulálja, illetve közben „le is feji” róluk ezt a nyákot, pl. valamilyen háló. Bár az állat jobb esetben nem hal meg a folyamat során, ugyanazzal a problémával nézünk szembe, mint a méhészeti termékeknél: elvesszük tőlük azt, ami az ő testükhöz, védelmükhöz kell.
Ugyancsak extra összetevő a kígyóméreg kivonat. Olyan fantázianeveken futhat, mint pl. „vipera krém”, „botox krém” vagy „venom szérum”. Az összetevők között felismerni nehéz, mert főként a kivonat neve szerepel, pl. Dipeptide Diaminobutyroyl Benzylamide Diacetate vagy Syn-Ake (a Syn- tartalmú megnevezés a kígyóméregre utal). Számos növényi eredetű alternatívája van, melyeket a vegán kozmetikumok növényi botoxnak említenek. Ilyenek pl. a különféle hexapeptidek, a spilanthol, a növényi retinol és a bakuchiol.
Léteznek olyan összetevők, amiknek nem derül ki az eredete szimplán az elnevezésből (ilyenek a fantázianévvel ellátott hatóanyagok és a biotechnológiai összetevők), vagy létezik állati és növényi alternatívája is, és ezek az összetevőlistában pontosan ugyanolyan néven fognak szerepelni. Ilyen például a hialuronsav, a lecitin, a glicin vagy a squalane. Biztosra itt a nemzetközileg elismert vegán logókkal mehetünk.
Egy magára valamit is adó cég bakteriális erjesztésű hialuronsavat (INCI néven Sodium Hyaluronate) alkalmaz. Ez lehetővé teszi a molekuláris módosítását is, amivel stabilabbá, kisebbé vagy zsírban is oldhatóvá tudják „varázsolni”, így a vegán arckrémek stabil alapját tudja adni. Állati eredetű formájában kakastaréjból vonják ki.
Ugyanez a helyzet a squalane-nal, egy széles körben használt bőrpuhító és hidratáló hatóanyaggal, mely más összetevőket is segít felszívódni a bőrben. Állati eredetű verzióját cápamájból vonják ki, míg ugyanolyan hatékony növényi eredetű formája általában oliva eredetű. A fenntarthatóság szempontjából is értékesebb számunkra a növényi eredetű squalane, hiszen az oliva olaj gyártás melléktermékéből állítják elő.
A squalane-hoz hasonlóan a lecitin is igen kedvező pályát futott be állatvédelmi szempontból, hiszen a növényi olaj készítés kedvező mellékterméke. Eredetileg tojásból vonták ki, innen is ered az elnevezése, hiszen görögül a jelentése tojássárgája. Napjainkban a legelterjedtebb a szójalecithin, illetve az utóbbi időben – főleg ételeknél az allergia elkerülés miatt – a vegán kozmetikumokban áttértek a napraforgó lecitinre. Kiváló hatóanyag-beszállító, ez az alapja bizonyos liposzómáknak is.
Az A-vitaminnak is van állati, növényi, illetve szintetikus formája. Ha azt mondjuk, retinol, úgy biztosan mindenki felismeri. A vegán retinol szintetikus, ezzel találkozhatunk a leggyakrabban. Létezik egy retinol-szerű hatóanyag is, a Bakutchiol, mely nemcsak hatásában közel azonos, hanem a retinollal ellentétben használatának nincsenek mellékhatásai.
A kozmetikumok és parfümök illatát sem mindig csak virágok adják. A Castoreum a hódok mirigyének váladéka, amely bőrszerű illata miatt a drága parfümök alapját képezi. Régen a vanília illatot/ízt adó élelmiszer adalékanyag is ebből készült. Szerencsére már ennek az összetevőnek is van szintetikus formája, hiszen igen költséges és kegyetlen az előállítása. Ugyanilyen összetevő a szarvas- vagy civetpézsma is. Ezeket szokták a szirtiborz megkövesedett székletével helyettesíteni (Hyraceum), hiszen itt az állatot nem zavarják meg, csak összegyűjtik az „anyagot”. Természetesen ez sem végtelenségig megújuló és egyszerűen előállítható összetevő. Az ámbráscet az emésztése során választja ki az Ambergris elnevezésű anyagot. Jobb esetben a tengerből halásszák ki, rosszabb esetben az állat halálával jutnak a parfümgyártás értékes anyagához. Ennek szintetikus megfelelője az Ambroxide, amelyet egy zsályaféle illóolajából mesterségesen hoznak létre. A készítmények összetevői között ezeket az anyagokat egyszerűen Parfum néven találjuk, így nem ismerhetjük az eredetét. Sok gyártó egy informatív mondatot szokott ebben az esetben odaírni: pl. „Természetes illóolajokból”. Ilyenkor tudhatjuk, hogy növényi eredetű illattal találkozunk. Tehát a vegán parfümök nem tartalmazzák ezeket a kegyetlenül előállított összetevőket.
Nemcsak a bőrre felkenhető készítményeket, hanem az eszközöket is meg kell vizsgálnunk, ha el szeretnénk kerülni az állati eredetű anyagokat. Hiába használsz vegán sminke, ha a felviteléhez állati eredetű eszközt használsz. A fésűk, sminkecsetek sörtéje is sokszor állati szőrt tartalmaz. A „natúr” hajkefék sokszor sertés- vagy lószőrből, míg a pirosító ecsetek mókus-, nyérc- vagy görényszőrből készülnek (attól függően, hogy mennyire puha, luxus termékről beszélünk). Félreértés ne essék, nem a nálunk őshonos, védett Miki Mókus esik áldozatul, hanem többféle, Ázsiában élő és ott vadászott rágcsáló. Az állatok a szőrméjüket nem önként adják, és még úgyis virágzó piac, hogy számos kiváló szintetikus vagy növényi rost (pl. kender) alapú vegán sminkterméket találunk a piacon.
… ezért nem mentesülnek az állatkísérleteket tiltó uniós törvény alól. Emellett környezetvédelmi szempontból is kérdéses a jelenlétük. Alapvetően itt is találunk „rejtett” állati összetevőket. A latex termékek gyártásához van, hogy laktózt, csontot vagy zselatint használnak fel (ide tartoznak a gumikesztyűk és óvszerek). Az egyszer használatos tamponok és betétek anyagában előfordulhatnak olyan összetevők (pl. fehérítő), melyek a természetbe jutva jelentős károkat okoznak, nem beszélve a végtelenül hosszadalmas lebomlási időről.
Szerencsére már számtalan cruelty-free és vegán tampon és betét márka található a piacon, mely gyorsan lebomló és a környezetre nem káros összetevőket tartalmaz. A legjobb megoldás mégis a többször használható betétek, speciális alsók vagy kelyhek alkalmazása, mely évi akár 200 db betétet spórol meg a természetnek (és nekünk).
Az élelmiszereknél előfordul, hogy a gyártás folyamán alkalmaznak állati eredetű anyagot, ám a kész termékben ez nincs benne. Ugyanez lehetséges a kozmetikumoknál. A növényi olajokat, zsírokat sokszor szagtalanítják, fehérítik és tisztítják, és ezekhez az eljárásokhoz használhatnak állati eredetű terméket (pl. csontport), melyet a felhasználás előtt leszűrnek. Ilyen a xantángumi derítése lizozinnal, amit nem szintetikus formájában tojásfehérjéből szintetizálnak.
Hivatalosan az Európai Unióban 2013 óta tilos állatkísérletet végezni kész kozmetikai termékeken, kozmetikai összetevőkön, illetve olyan kozmetikai terméket vagy összetevőt forgalmazni, amiket máshol állatokon teszteltek. Tehát elméletben minden kozmetikumnak kegyetlenség-mentesnek (cruelty-free) kellene lennie. Mégsincs így… Kivételt képeznek az olyan esetek, amikor az anyagot a dolgozók egészsége vagy a környezetre gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgálják, amikor egy teljesen új hatóanyagot vizsgálnak biztonsági szempontból, amikor „nincs más rendelkezésre álló módszer”, illetve, ha nem csak kozmetikai felhasználásra fejlesztik az összetevőt (pl. gyógyszer alapanyagnak).
Hivatalosan az előírások szerint ekkor az állatoknak a lehető legkevesebb szenvedést kell megélniük, vagy érzéstelenítést kell kapniuk, ha a fájdalom nem része a vizsgálatnak. Tudni szeretnéd, mi is történik a laboratóriumi állatokkal? Olvasd el a MAVEG korábbi cikkét a témában!
Azt mondják, hogy azért végeznek más emlősökön kísérleteket, mert hasonlóak az emberhez, ám ha a jogaikról beszélünk, akkor már nem is annyira hasonlítanak ránk. Pedig számos alternatíva létezik az állatmentes kutatásra, mint pl a laboratóriumban előállított bőrszövet vagy bizonyos gombák használata. Amennyiben a hatékonyságot és nem a biztonságot tesztelik, önkéntesek vesznek részt a kísérletekben. Ilyenkor látunk olyan leírást, hogy pl. „ötven 20 és 35 év közötti nő részvételével végzett in-vivo vizsgálat eredménye…”
Nemrég a vegyi anyagokat gyártó cégek elkezdtek nyomást gyakorolni az Európai Unióra, hogy felfüggessze a kozmetikumokon végzett állatkísérletek tilalmát. Létrejött egy polgári kezdeményezés (Save Cruelty-free Cosmetics – Commit to a Europe without Animal Testing), melyet több mint 1,2 millió ember írt alá, és amelyben a tilalom védelmét és megerősítését kérik. (Angol nyelven van linkem ehhez, az kell?)
Ha nem szeretnénk az összetevők között motoszkálni vagy magát a vállalatot megkeresni a kérdéseinkkel, de biztosra szeretnénk menni, válasszunk megbízható, vegán logóval rendelkező terméket. (ide tehetjük ezeket a logókat).
A V-label által logózott termékek nemcsak cruelty-free termékek, és nem tartalmaznak állati eredetű anyagot, ráadásul GMO-mentesek is. Az auditálás során vizsgálják az összetevők származását, különösen a vitaminok, az illatanyagok és a hozzájuk kapcsolódó vivőanyagok eredetét. Emellett megbizonyosodnak arról, hogy a gyártás egyik szakaszában sem használnak állati eredetű anyagot (olyat sem, ami a végtermékben nincs benne), nem alkalmaztak állatkísérleteket, illetve külsős, független laboratóriumok segítségével mérik be az eredményeket.
Szeretnél az életed más területén is informálódni a vegán lehetőségekről? Csatlakoznál egy olyan csapathoz, amely célul tűzte ki az állatok kizsákmányolásának megszüntetését? A legjobb helyen vagy! Legyél te is MAVEG-es! További információért kattints ide!
Szeretnél konkrét vegán kozmetikumokat, vegán arcápolókat és vegán hajápoló termékeket találni? Tudj meg többet a vegán kozmetikumokról!