A ketrecmentes tojástermelés jövője Magyarországon – egy szakmai egyeztetés tanulságai

2025. januárban az Una Terra Alapítvány munkatársai a magyarországi ketrecmentes tojástermelés lehetőségeiről tárgyaltak a Farm Tojás Csoport tulajdonosával, dr. Kertész Tamással.

A Farm Tojás az elsők között kezdte el az alternatív termelési rendszerek bevezetését Magyarországon. Az Una Terra Alapítvány azért indította a Ketrecmentes Összefogás mozgalmat, hogy népszerűsítse és elősegítse a magyar ketrecmentes tojástermelésre történő átállást.

A 80-as évek végén indított kisvállalkozásból az ágazat megkerülhetetlen szereplőjévé fejlődött Farm Tojás Csoport nemcsak a nemzetközi piaci trendeket követi, de a technológiai innovációkra is nyitottan működik. Partnereik között szerepelnek országos kereskedelmi láncok és önálló boltok egyaránt, így naprakészek a fogyasztói igényeket (árérzékenységet) illetően is.

A ketreces tojástermelésüket saját elhatározásból, a magasabb állatjólét biztosítása érdekében, fokozatosan állítják át ketrecmentes rendszerekre, és idén is folyamatban van egy újabb ketreces tojótelep átalakítása. Évek óta termelnek és kereskednek mind a négy kategóriában.

Jelenleg már több alternatív tojást termelnek, mint ketrecest.

Tisztában vannak az egyes tartási módok költségeivel, előnyeivel és hátrányaival, azzal is, hogy vannak olyan kereskedelmi láncok, melyek vásárlóinak árérzékenysége nem teszi lehetővé a ketreces tartásból származó tojás leváltását.

A szakember hangsúlyozta, hogy ketrecmentes tojástermelésre való fokozatos átállásnak EU szinten összhangban kell lenni. Egyetértettünk abban, hogy a tojás egy kifejezetten árérzékeny alapélelmiszer Magyarországon. Ha a magyar termelők nem tudnak biztosítani olcsó, ketreces tojást, a hiány azonnal pótolható lengyel, cseh és akár ukrán importból. Ez esetben az import egyfajta kiskapuként működik, ami nemcsak a telepeiket modernizáló hazai termelők anyagi veszteségeit fokozza, de összességében magát a ketrecmentes termelésre történő átállást is lassítja.

Dr. Kertész Tamás a különböző tartási módszerek kapcsán megerősítette, hogy a ketreces tartásnak a legkisebb a takarmányigénye és ebből adódóan az ürüléktermelése, de tagadhatatlanul a legelmaradottabb állatjóléti szempontból. Az alternatív (mélyalmos) termelés akkor képes eleget tenni az állatjóléti követelményeknek, ha a csarnokok állománysűrűségét is csökkentik. A szabad- és az ökológiai tartású tojástermelés veszi leginkább figyelembe a szárnyasok természetes igényeit, azonban a madárinfluenza járványok elleni védekezés miatt, az utóbbi években több hónapon keresztül kijárási tilalom van érvényben, így ezek a módszerek csak időszakosan jelentik a szabadban kapirgálás lehetőségét.

Nagy Ervin, az Una Terra alapító elnöke üdvözölte a Farm Tojás Csoport állatjóléti törekvéseit, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, amiért idehaza is normalizálódott, hogy az állattenyésztési érdekképviseletek törekednek gazdasági érveléssel marginalizálni az állatjóléti hiányosságok súlyát.

Hogyan lehet társadalmilag elfogadott például, hogy

  • a tojótyúkok soha nem mozoghatnak, nem porfürdőzhetnek a szabadban,
  • a húsáért természetellenes szelekcióval és természetellenes takarmányozással tenyésztett csirke 42 napos korára elérheti a vágósúlyt,
  • a zsúfolt sertéstelepeken az anyakocák kalodába zárva töltik egész létüket,
  • a tejelő tehenektől a szülést követő 48 órán belül elszakítják borjaikat,
  • csak hogy a fogyasztók néhány 10 forinttal olcsóbban jussanak hozzá a tojáshoz, húshoz, tejtermékhez.

A találkozó figyelemre méltó szakmai betekintést nyújtott a tojásipar működésének re