A dél-koreai kormány elfogadta az új törvényt, melynek célja 2027-ig teljesen felszámolni a kutyák étkezési célú szaporítását, vágását és értékesítését.
Ezzel Dél-Korea étkezési kultúrájának több évszázados hagyománya zárul le!
Az elmúlt évtizedekben nemcsak az állatjogi csoportok tiltakozó kampányaival járó médianyilvánosság, a “nyugati világ“ felháborodása, hanem a helyi fiatalok elhatárolódásával keletkező fogyasztói bojkott készítette elő az elkerülhetetlen intézkedést.
A 3 év türelmi idővel hatályba lépő törvény értelmében tilos lesz az étkezési célú kutyaszaporítás, vágás, a tetemek értékesítése. A szaporítók és kereskedők két évig, a kutyák vágásában résztvevő hentesek 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók! Paradoxon módon, maga a kutyahús fogyasztás azonban nem lesz illegális.
A 3 év türelmi idő alatt a szaporítóknak, mészárszékeknek és étteremtulajdonosoknak lesz idejük más pályát és jövedelemforrást találni. Vállalkozásaik fokozatos megszüntetésére vagy a profilváltásra vonatkozó tervet kötelesek benyújtani a helyi hatóságok felé. A kormány ígéretet tett méltányos kompenzációra, bár annak részleteit még nem dolgozták ki.
Kormányzati statisztikák alapján 2023-ban Dél-Koreában kb. 1.600 kutyatetemet is felszolgáló étterem és 1.150, azokat ellátó kutyafarm működött.
Az ország jelenlegi elnöke Yoon Suk Yeol és felesége Kim Keon Hee hat kutyával él együtt, ismert állatbarátok, így érthető módon szorgalmazták a törvényt. A Gallup nemzetközi közvéleménykutató ügynökség 2023-as felmérése alapján a lakosság 8%-a fogyasztott 12 hónapon belül kutyatetemet, míg 2015-ben 27% válaszolt igennel. A megkérdezettek kevesebb, mint ötöde támogatja a kutyahús fogyasztást.
“A kutyák ma már családtagnak számítanak, igazán nem jó megenni a családtagjainkat!” – mondta egy 22 éves egyetemista.
A tilalomért régóta kampányoló szervezetek üdvözölték a törvény elfogadását. Jung Ah Chae, a Human Society International dél-koreai igazgatója azt mondta, meglepte, hogy még az ő életében megszületett egy ilyen horderejű állatjogi törvény. “Bár a szívem végzik a kutyák millióiért, akiknek ez a változás túl későn jött, nagyon boldog vagyok, amiért hazám lezárhatja történelmünk ezen nyomorult fejezetét, és beléphet a kutyabarát jövőbe.”
A kutyahúsétterem-tulajdonosok érthető módon csalódottságukat fejezik ki a törvény elfogadása miatt, sokan közülük családi örökségként működtetik éttermüket, aggódnak megélhetésük miatt, és okolják a fiatalok nyugatias életmódváltását.
Azt mondják, a fiatalok manapság házasság és gyermek helyett háziállatot tartanak, azokra családtagként gondolnak, holott az étel az étel. El kellene fogadni a kutyahúst, csak higiénikus környezetben kellene szaporítani, tartani és vágni azokat. Más országokban – Vietnamban és Kínában is esznek kutyát, ott miért nem tiltják be?
Hogy a “Csak 3 év múlva? Az még túl hosszú idő” véleményeket és magát a törvényt el tudjuk helyezni az európai étkezési kultúrában, ez olyan, mintha itt Közép-kelet Európában ma bejelentenék, hogy 2027-ig fel kell számolni a sertésfarmokat, a sertésvágóhidakat, az élő-sertésszállítmányozást, a sertésfeldolgozást és kereskedelmet, valamint ki kellene vezetni az éttermekből a sertéshúsból készülő ételeket!
Röviden: igen magasra tette Dél-Korea az állatjóléti és állatjogi törekvések megvalósításának lécét! Igaz?