Az állatjólét jövője Európában és Magyarországon
február 24, 2025
Dr. Kay Russo tejipari és baromfigyógyászati szakállatorvos, az RSM Consulting parnere az USA baromfiiparát éppen tönkretevő, és már szarvasmarha telepeken is megjelenő HPAI kitörésekről:
„Texasi tejfarmokon 2024. januárban, februárban kezdődött a rejtélyes, emésztési és légúti tünetekkel járó megbetegedés, melyről márciusban derült ki, hogy madárinfluenza vírus.
Az egész szakállatorvosi múltam során egy ilyen állategészségügyi kudarc soha nem tűnt esélyesnek! Helyi állatorvosokkal történt konzultáció nyomán kezdtek madárinfluenza irányába vizsgálódni. A tesztek H5N1 vírus jelenlétét mutatták ki.”
Miután farmokon dolgozó munkások között is dokumentáltunk eseteket, riasztottuk a humán és állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági hatóságokat.
Arra vonatkozóan, hogy van-e különbség a madárinfluenza szárnyasokban vagy tehenekben történő lezajlásában, dr. Russo hangsúlyozza, hogy ahol a vírus megjelenik, ott az állományban magas a megbetegedési arány. Míg a szárnyasoknál magas a halálozási arány, a fertőzött tehenek idővel regenerálódni képesek és a tejtermelésük is helyreáll. Érdekes, hogy ugyannak a vírusnak át állattenyésztési ágazatban mennyire eltérő a szabályozása: míg a fertőzött teheneket szeparálják és kezelik, a kényszervágást megpróbálják elkerülni, a fertőzött szárnyas állományokat a terjedés megakadályozása érdekében megsemmisítik.
Ami pedig a megelőzést, de legalább a járvány terjedésének lassítását illeti, a szakállatorvos szerint, a biológiai biztonság érdekében aki kint van, annak kint kell maradnia, aki bent van, annak pedig bent. A fertőzött állományokat pedig késlekedés nélkül karanténba kell helyezni. A biológiai biztonságnak 3 pillére van, a fogalmi, a strukturális és az eljárási, melyeknek egyidejűleg kellene megvalósulnia.
A valóság azonban eltér az elméleti biztonsági előírásoktól. Az adatok jól mutatják, hogy a fertőzött telepeken pl. erős szélviharok nyomán ütötte fel a fejét a járvány. A szelet, az időjárást azonban köztudottan nehéz kordában tartani. Megoldás lehet a sertéstelepek zárt levegőztetési rendszerének adaptálása, mely javíthatná a vírus elleni védekezést, ez lenne az első szakasz. Aztán a karanténba való állományok tényleges karanténba helyezése lenne a második szakasz. Az elmúlt 10 hónap során is voltak olyan fertőzött tejtermelő telepek, ahonnan szállítottak állatokat vágóhídra, értékesítettek, cseréltek egyedeket a telepek között. Az pedig úgy már nem karantén, igaz?
A tejtermelő telepek évente lecserélik az állományuk kb. 30%-át, a csere nem egyszerre, hanem folyamatosan történik, a folyamatos tejermelés biztosítása céljából. Az elhasználódott 3-5 éves tehenek mennek a vágóhídra, a fiatal egyedeket pedig vérfrissítés céljából értékesítik / cserélgetik a telepek között. Talán a tejelő tehenek madárinfluenzával történő fertőzöttségének veszélye lehetne egy olyan figyelmeztetés, mely leállíthatná a telepek közötti szállításokat.
A védekezés fontos eleme a vakcinázás, mely roppant (csak az USA szárnyasállományára 1 milliárd USD) költséges, és hatékonyságát illetően vitatott kérdés, de mégis alkalmazni kell, a haszonállatok mellett, a vadon élő állatok védelme miatt is, hiszen mutatták már ki madárinfluenza vírusát tengeri állatokban, madarakban, macskákban, rágcsálókban és emberekben is.
A fertőzésnek leginkább kitett embercsoportok természetesen az állattenyésztő telepek munkásai, a szakember számukra védekezésként az influenza elleni védőoltások beadatását javasolja. Emberről emberre terjedő H5N1 vagy HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) fertőzéstől tartani kell, de klinikai bizonyítékát még nem dokumentálták.
—
Kiegészítés I.: Ha egy ágazat annyira természetellenes, hogy a természetellenes vírusterjedés (madarak és emlősök közötti átvitel) megakadályozásához zárt levegőztetésű rendszerben kellene tartani a szerencsétlen teremtéseket, akkor az az ágazat nem fenntartható és egyáltalán nem tudja figyelembe venni az adott faj legalapvetőbb természetes igényeit, mint a természete levegőhöz való alapjog!
Kiegészítés II.: Vannak, akik szeretnek félni a több évtizede használt hagyományos humán védőoltásoktól, sokkal többen pedig az innovatív mRNS vakcináktól. (Itt sem előbbiről, sem utóbbiról nem fogunk konzultálni, mert mi nem vagyunk virológusok.)
De azért roppant érdekes, hogy hús- tejtermék- és tojásvásárláskor csak nagyon kevesen félnek az úgynevezett haszonállatok vakcinázottságától, amit pedig kizárólag a haszonállatok használati idejéig (tojótyúk 12-18 hónap, brojler csirke 42-48 nap, tejelő tehén 3-5 év, stb.) történő életben tartása, az általuk termelt profit védelmében fejlesztettek.