“Európa már nem szereti a mezőgazdaságot”
– jelentette be Jan Henriksern, az Aviagen brojlertenyésztői cégcsoport vezérigazgatója a Nemzetközi Baromfi Tanács idei második félévi konferenciáján, Chicagóban.
Kijelentésével az európai élelmiszerbiztonsági szigorításokra reflektált. Az EFSA javaslata szerint ugyanis a brojlercsirkék növekedési ütemét napi maximum 50 grammban korlátozzák, és a szárnyasok állománysűrűségét négyzetméterenként 30 kg-ra csökkentik!
A jelenlegi gyakorlat napi 65-68 grammos súlygyarapodás és 40 kg/ nm2 állománysűrűség.
(Una Terra: Jól ábrázolja az ágazatot, hogy az állománysűrűséget még csak nem is egyedszámban, hanem kilogrammban határozzák meg!)
Henriksen szerint az EU-ban jelenleg 13%-kal több csirkehúst állítanak elő, mint amennyi a tényleges fogyasztói igény, azonban a rendelettervezet elfogadása azt eredményezné, hogy az uniós gazdák az EU jelenlegi csirkehús igényének csak 63%-át tudnák előállítani. Ha pedig a még rosszabb forgatókönyv szerinti szigorítást fogadnák el, ami 11 kg/nm2, akkor az EU-ban mindössze 31%-át tudnák megtermelni az EU jelenlegi csirkehús igényének.
Úgy véli, amennyiben a brojlercsirke előállításra vonatkozó új szabványokat jóváhagynák, azzal 40 évet elvennének az ágazat haladásából, beleértve a genetikai szelektációs sikereket is.
(Una Terra: Állatjóléti és állategészségügyi szigorításokkal nem lehet “40 évet elvenni” egy ágazatból, de minden intézkedés, ami figyelembe veszi az állatot, és nemcsak a kilóit, az bizony képes a profitot csökkenteni.)
“A jelenlegi tenyésztési eljárással előállított szárnyasaink jól érzik magukat. Az Aviagen immáron 20 éve tenyészt kiegyensúlyozott minőségben, 42 szempontot figyelembe véve, a valaha létrehozott legjobb minőségű szárnyasokat állítjuk elő.”
– mondja a vezérigazgató.
Azzal azonban egyetért, hogy az egész iparágban javítani kell a biológiai biztonságon, mely kritikus fontosságú a madarak egészsége szempontjából.
Nagyobb befektetés, de jó üzlet távol tartani a betegségeket a tenyészcsarnokaiktól. A szárnyasok HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) elleni védőoltását ellenzi, egyrészt mert nem jut kiegyensúlyozottan minden országba a vakcinából, másrészt mert azzal a biológiai biztonság egyéb pilléreire nem jut elég figyelem. Fontosnak tartja a globális baromfikereskedelem fenntartását, ők például 126 országba exportálnak friss genetikai állományú szárnyasokat. Vakcinázás helyett ketreces tartást és a WOAH (Állategészségügyi Világszervezet) szabályainak betartását javasolja. Ami pedig a politikusokat illeti, arra kéri az ágazat szereplőit, hogy kommunikáljanak azokkal (politikusokkal) mert azoknak valójában fogalmuk sincs a mezőgazdaságról.
(Una Terra: A biológiai biztonság nemcsak az állomány védelmében fontos, lásd globálisan évi több százezer (akár milliós nagyságrend) szárnyas megsemmisítése madárinfluenza és / vagy magas patogenitású madárinfluenza járványok miatt, hanem a vadvilág védelmében is, hiszen a baromfitenyésztés fertőzései a darvaktól a pingvinekig okoznak megbetegedéseket és halálokat. És akkor még nem beszéltünk a humán egészség védelméről, az antibiotikummal kezelt haszonállatok fogyasztása tömegeknél okoz antibiotikum rezisztenciát.
Ami a politikusok ágazati ismereteit illeti, nos, nem mi mondtuk ki, hogy nem értenek hozzá, de jogos lehet, mert ha értenének, már sokkal korábban sokkal szigorúbb szabályozásokat hoztak volna!)